A Kelet-Tiroli Matrei a Hohe Tauern Nemzeti Parkban fekszik. A település nagyszerű kiindulópont a környék hegyeinek és látnivalóinak bejárásához. Tőle északra találjuk a mindössze 36 fő lakta Grubent, amely 1164 méteren fekszik. Innen indul az 1865 méter magasságban lévő Zedlacher Almhoz a kirándulóút. A jelzetlen út a csupán nyaranta lakott faluhoz visz, így végig kiépített, széles, traktorral járható. A közel három órás, 700 méter szintkülönbséget leküzdő túra egy irányban csupán 6 km hosszú, azonban felfelé és lefelé is megerőltető. Miután felmásztunk a meredek hegyoldalban, visszafelé a csúszós, köves utakon kell újból órákon át ereszkednünk. A látvány, a környezet, és a feledhetetlen alpesi táj azonban megéri a szenvedést! A települést elhagyva a Tauerntal mentén kezdjük az emelkedést. Mellettünk fenyőerdők, sziklás dombok és alpesi rétek váltakoznak. Később is több patak csobog le a hegyről, amelyek kristálytiszta vize iható. A szakadékban tehenek legelnek, mindenhol vízesések, és olvadó hósapkák vesznek körül.
A Salzach-folyó völgyében emelkedik a Hohenwerfeni vár, amely egy sziklaoromra épült. A csipkés, soktornyos épület a magasban trónolva igazán lenyűgöző látvány. A sűrű fenyőerdővel körülvett fehér erődítmény legfelső udvarába siklóval jutunk fel. A várudvarban büfé, ágyúk és középkori mesterségeket bemutató, korabeli ruhába öltözött emberek várnak. Naponta többször vadász madarakat is röptetnek a látogatók szórakoztatására.
A vár vezetett túra keretében látogatható, amelyen mindenképpen érdemes részt venni, hiszen csak így tekinthető meg a harangtorony lenyűgöző panorámája. A magasból elénk tárul a várudvar, a folyóvölgy és környező, szürke hegyormok. Ezen kívül egy díszes kápolna, a kínzókamra, tűzoltó kocsi kiállítás, fegyver- és páncélkiállítás, illetve néhány bútorokkal szépen berendezett szoba tekinthető meg.
Dornbirn közelében emelkedik a Karren nevű hegy, amelyre felvonó szállítja a természetbe vágyókat. A kényelmes kabinokból már út közben is csodás panorámát élvezhetünk a Bódeni-tóra (Bodensee) és partjára, jó idő esetén pedig a Rajna völgyére, Németországra és az Appenzzelli hegyekre. A felvonó 5 perc alatt teszi meg az 512 méter hosszú utat. A 976 méterem magasságbaérkezve egy nagy méretű üvegablakokkal felszerelt Panorámaétterem vár ránk. Az épület mellett panorámateraszról pillanthatunk le a mélybe. A magasból több jelzett kirándulóút is indul a környék látnivalóihoz. A családosoknak ideális a felvonó aljához vezető 1,5 órás séta, de elugorhatunk a szomszédos Rappenlochschluchtba is.
Az osztrák hegyi strandok először furcsa látványnak tűnhetnek a tavakhoz, folyókhoz és lapos tájhoz szokott magyar szemnek, ami a strandot minimum 30 fokos hőséggel asszociálja. Ausztria hegyvidékén a nyitott strandok azaz Freibadok 20 C fok környéki víz és levegő hőmérséklet mellett is működnek. A hatalmas hegyek közötti völgyek alkalmasak a medencék építéséhez, amelyet a helyiek és a turisták egyaránt élvezettel használnak.
A Hittisauban található Freibad idilli környezetben fekszik - hatalmas hegyvonulatok által övezett zöld rétek közepére épült. A fenyvessel és hegyi patakkal övezett fürdő területén kis mérete ellenére több úszómedence, csúszda, gyerekmedence és strandröplabdapálya is található.
Ausztria nyugati részén, főként Tirolban és Vorarlbergben találkozhatunk olyan kisméretű üzemekkel, ahol a tejet helyben feldolgozzák. Ezeket nevezik németül Sennereinek. A tejfeldolgozó üzemek sokszor méretükből adódóan családi vállalkozások, a tevékenység pedig iskolai keretek között sajátítható el. Az üzemekbe a teheneket tartó parasztok szállítják a tejet, amelyből később többféle sajt, túró, vaj és joghurt készül.
A Bregenzerwaldban található Sibratsgfälli Sennereiben kizárólag sajtokat állítanak elő. A folyamat során két fő termék készül, amelyek állagukban és méretükben is különböznek. A hegyi sajtok íze egészen egyedülálló, így ha erre járunk mindenképpen érdemes betérni be egy sajtboltba vagy Sennereibe megkóstolni a Bergkäset!
Közép-Európa egyik legnagyobb szurdoka Dornbirn közelében található. A településről indulva a Gütle nevű kiindulópontot kell keresni, ahol parkolót is találunk. Innen gyalogosan indulunk a sűrű erdőbe. Nemsokára a folyóhoz, és a zubogó vízesések és vízlépcsők gyűrűjében álló hídhoz érkezünk. Miután átértünk a túlpartra, a padokkal szegélyezett ösvény a békésen csordogáló patak partján vezet tovább. Az erdő észrevétlenül sötét lesz, és hirtelen mindent belep a zöldellő moha.
Moha mindenütt
Újabb vízesés és gyaloghíd vezet át a már erőteljesebben folyó patakon. A pallókon vezető kirándulóút itt egy részen a sziklafalba ékelődik. A fölénk tornyosuló hegyormok között körülbelül 10 perces sétával érjük el a Rappenlochschlucht nevű hasadék óriási bejáratát. A képződmény a sötét lyuk gyomrába besétálva volt lenyűgöző igazán, ám 2011-ben részben beomlott, így a 2013-ban átadott új sétaút ma már megkerüli a szakadékot.
A Rappenlochschluchtbe vezető út
A hegyoldalban haladó úton hamarosan rátérünk a Staufensee-hez vezető útra. Az ösvény továbbra is látványos, így érdemes folytatni a sétát. További néhány perces gyaloglással érjük el a hegyek között megbúvó tavat, amely valótlanul békés látványt nyújt a forrongó patak után.
A Staufensee
A tó déli oldalán található az 1899 óta működő Ebensand Vízerőmű (Laufkraftwerk Ebensand), amely ma már teljesen automatizált. Közvetlenül a Staufensee végében kezdődik a rendkívül szűk és látványos Alplochschlucht, amelyet magas vízállás esetén - főleg tavasszal - le szokták zárni. Az újabb szurdokból kiérve a Schmitte buszállomás vár ránk, ahonnan kényelmesen visszautazhatunk a Gütle megállóhoz.
2010-es videó a Staufensee melletti vízesésről:
2010-es videó a Staufensee és Rappenlochschlucht közötti ösvényről, a végén látható a Rappenlochschlucht is még a leomlás előtt:
Vorarlberg egyik legkülönlegesebb látnivalója a Bregenzerwald-i Lingenau közelében fekvő mészkőteraszokat bemutató sétaút. A településre érve még semmi sem látszik a természeti csodából. A Szent Anna kápolnától (St. Anna Kapelle) aszfaltút vezet a városka mellett rohanó patak medréhez. A mesés rétek és békésen legelésző tehenek között leereszkedve néhány száz méter után elénk tárulnak a sárga, szürke és fehér színekben játszó sziklafalak. A változatos formájú mészkőlerakódásokon lankadatlanul folyik, csöpög a víz. Az ösvény nagyszerűen kiépítve, hidakkal, pallókkal, lépcsőkkel várja a kirándulni vágyókat. A bárki által könnyen teljesíthető, fél-egy órás séta garantáltan maradandó élmény!
Ausztria egyik festői szurdokvölgyét, a Lammerklammot, a Lammer-folyó vájta évezredekkel ezelőtt a puha mészkőbe. A rettentő vékony hasadékban kiépített út a víz közelében, a sziklafalban halad. A Klamm elején és végén is parkoló és bejárat is található, azonban az ösvény könnyedén végigjárható oda-vissza egy óra alatt. A folyó sebesen zúg végig a rövid szakaszon hatalmas robajt csapva, miközben mellettünk félelmetes sziklafalak emelkednek. A szakadékon egyszer át is kelünk, azonban további izgalmakat csak némi lépcsőzés okoz. A kanyon legfelső része az úgynevezett Sötét szurdok (Dunkle Klamm), amely a sziklák közé vezet be minket. Itt valóban alig van fény, így megfigyelhetjük a zubogó víz által benedvesített falakon játszó árnyakat. A Klamm aljában éttermet is találunk ha megéheztünk a séta során.
Az osztrák-svájci határ közelében, Bludenztől 18 km-re található a hihetetlen színű Lünersee. A türkiz és mélykék minden árnyalatában játszó mesterséges tó hatalmas hegycsúcsok ölelésében fekszik 1979 méter magasságban! A sziklaormon ülő állóvízhez a Lünerseebahn nevű felvonóval juthatunk fel. A magasban egy panorámateraszos étterem fogad (Douglas Hütte), ahol kellemes környezetben, finom ételek társaságában élvezhetjük a hegyi levegőt és a csodás látványt. A környéken rengeteg kirándulóút is vár ránk, a tó 2,5-3,5 óra alatt kényelmesen körbejárható a jó minőségű, széles, murvázott úton. Amennyiben nagyobb kihívásra vágyunk, meghódíthatjuk valamelyik kétezer méter fölött fekvő Hüttét, alpesi tavat, vagy hegycsúcsot. Akármerre is indulunk, a csipkés hegyek, változatos sziklaformátumok, nyári hófoltok és alpesi növények látványa biztosan elkápráztat.
A Dachstein-hegység lábánál fekvő álomszép Hallstatt Ausztria egyik leggyönyörűbb települése. Az elzárt kisvárost egy alagút, a hegyek és a víz választja el a külvilágtól. A jégkorszaki Hallstatti-tó partjára épült település fából készült házai a hegyoldalban trónolnak. Minden ablak és erkély ontja a megannyi színes virágot. A mélykék tó partján árnyas sétány vezet végig, a vízen pedig hajókázni is lehet. A település a sóról kapta a nevét, itt található a világ legöregebb sóbányája (Salzwelten Hallstatt) is. Az ódon lépcsőkön felmászva a település gótikus templomához érkezünk, ahonnan gyönyörű kilátás vár ránk. A tradicionális sírkertben egy kifehérített, díszített emberi csontokkal teli mauzóleum (Beinhaus) is megtekinthető. Mivel a temető túl kicsinek bizonyult, a halottak névvel jelzett csontjait tíz évente kiássák, és ide szállítják végső nyughelyükre. A város egyetlen főutcáján végigsétálva a mesebeli főteret és a Római katolikus templomot is megtekinthetjük. A hegyoldalba felmászva a házak mögött aláhulló vízesés vár ránk. A település a Salzkammerguti Kultúrtáj tagjaként a UNESCO világörökség részét képezi.
A lenyűgöző szépségű, és lélegzetelállító panorámát nyújtó Mirabell kastély és kert Salzburg Óvárosában, a Salzach-folyó túlpartján helyezkedik el. A csodásan rendben tartott, minden nap ápolt park virágágyásai tavasztól őszig színpompásan virítanak. Rózsakertek, kőkaspókba ültetett egynyári növények, centiméter pontosan megnyírt fű és sövény, formákat mintázó ágyások, hűsítő szökőkutak, ez a Mirabell kert. A park szépsége mellett szinte elveszik a szerényen meghúzódó kastély épülete, amely termei szintén látogathatóak. A kert hátterében a Salzburgi vár trónol, amely csodás hátteret ad a pompás parknak.
A Salzburgi Dóm a város egyik meghatározó jelensége, és egyben Salzburg legimpozánsabb temploma. A 700-as évekből származó templom többször megrongálódott és leégett, azonban a XVII. században barokk stílusban épült újjá, és jelenleg is szépen renoválva várja a látogatókat. A templom egyszerű, szürkésfehér falai az Óváros közepén trónolnak. A kupola és a két torony az épületek fölé magasodnak. A belső tér meghatározó színe szintén a fehér, amelyet fekete vonalak és színes freskók tesznek érdekesebbé.
A kupola belseje
A belső tér a Dómmúzeumból
A Dómmúzeumban a kincstár értékes relikviáit tekinthetjük meg. Különösen látványosak a különböző színű, díszítésű és hosszúságú rózsafüzérek.
A Szent Péter temető a Festung Hohensalzburg és a Salzburgi Dóm között helyezkedik el, így az ösvényeken sétálgatva mindkét épület látható. A gyönyörű, virágokkal beültetett sírok tradicionális fejfákkal kiegészítve igazán csodás látványt nyújtanak. A sírkert eredete a 700-as évekig nyúlik vissza. A kerthez tartozik a méretes Szt. Péter apátság is, amely a temető szélén emelkedő sziklába vájt Katakombákból csodálható meg teljes pompájában. A korai kereszténység idejéből származó vájatokba fel is mászhatunk, csupán néhány lépcsőfokot kell leküzdenünk. A sziklakápolna kis ablakaiból nagyszerű a panoráma a temetőre, a Szt. Péter apátságra, és az Óváros közeli épületeire.
Salzburg városképét egyértelműen a magasan trónoló Festung Hohensalzburg határozza meg. A fehér épület egy méretes, fallal körülzárt erődítmény, amely nem csak gyalog, hanem kötélvasúttal is megközelíthető. Ez utóbbit igénybe véve megkíméljük magunkat a lépcsőzéstől. A magasba felérve csodás panoráma tárul elénk - teljes egészében megtekinthető a Salzburgi Dóm, és az Óváros, illetve a várost övező hegyek a háttérben.
Az 1077-ben épített Salzburgi várban ma már minden látogatható. A bevehetetlen erőd széles utcáin sétálgatva sörözőket, éttermeket is találunk. Az udvarban kutak, kápolna és bástyák váltják egymást. A hercegi szobákon, kínzókamrán, a gótikus orgonán és a Vármúzeumon kívül érdekes a Marionett bábukat bemutató kiállítás (Welt der Marionetten - Marionettenmuseum) is, ahol az igényesen elkészített, nagy méretű babák közül egyet mi is megtáncoltathatunk. A vár megtekintése után érdemes gyalogosan leereszkedni a Szent Péter temetőhöz és a Katakombákhoz.
A Kelet-Tiroli Matrei a Hohe Tauern Nemzeti Parkban fekszik. A település nagyszerű kiindulópont a környék hegyeinek és látnivalóinak bejárásához. Tőle északra találjuk a mindössze 36 fő lakta Grubent, amely 1164 méteren fekszik. Innen indul az 1865 méter magasságban lévő Zedlacher Almhoz a kirándulóút. A jelzetlen út a csupán nyaranta lakott faluhoz visz, így végig kiépített, széles, traktorral járható. A közel három órás, 700 méter szintkülönbséget leküzdő túra egy irányban csupán 6 km hosszú, azonban felfelé és lefelé is megerőltető. Miután felmásztunk a meredek hegyoldalban, visszafelé a csúszós, köves utakon kell újból órákon át ereszkednünk. A látvány, a környezet, és a feledhetetlen alpesi táj azonban megéri a szenvedést! A települést elhagyva a Tauerntal mentén kezdjük az emelkedést. Mellettünk fenyőerdők, sziklás dombok és alpesi rétek váltakoznak. Később is több patak csobog le a hegyről, amelyek kristálytiszta vize iható. A szakadékban tehenek legelnek, mindenhol vízesések, és olvadó hósapkák vesznek körül. 
